"Egy vállalat bejövő elektronikus leveleinek 30%-a spam.
Ez a szám 2 éven belül 50% fölé fog nőni."
(Gartner, 2002)"16-szor annyi spam van a világhálón, mint két évvel ez előtt."
(Joyce Graff a Gartner alelnöke, 2004.)"Naponta 260 milliárd spam üzenetet küldenek."
(SpamNet, 2012)
Manapság 65% - 85% között mozog egyes napokon a spam mennyisége,
de gyakran kevesebb mint 9 % a legitim levél.
Figyelmet érdemlő világtrend. Ez a mennyiség jelentősen terheli a levelezőszervereket és a hálózati infrastruktúrát, nem beszélve a bosszúságról és hasznos munkaidő kieséséről, melyet a spam-ek kiválogatása, törlése okoz. Nehezíti a helyzetet, hogy a spam levelek egy része különféle kórokozókat, vírusokat is terjesztenek.
Magányos farkasok
Eleinte a világ vezető fejlesztőcégei magányos farkasokként dolgoznak a megoldáson, de igazán üdvözítő megoldást sokáig nem találtak. Lehet, hogy az volt a probléma, hogy leragadtak a "tűzfal szemléletű" tartalomszűrésnél, a feketelistáknál és néhány megkérdőjelezhető algoritmusú "intelligens" spam-szűrő algoritmusnál. Pedig ezek hatékonysága meglehetősen korlátozott és hatalmas adminisztrációs terhet ró a rendszergazdákra és a biztonsági szakemberekre. Ráadásul egy-egy spam üzenet életciklusa 1-24 óra, ezekre egyedi szabályokat beállítani felesleges, hiszen a következő órában már máshonnan, más szövegekkel és más feladóval fognak érkezni a hasonló tartalmú kéretlen levelek.
Társadalmi összefogás
Az informatikában is kialakultak a környezetvédelem zöld szervezeteihez hasonló kezdeményezések, melyek az "Informatikai szemét" terjedésének megakadályozását tűzék ki célul. Ezek a szervezetek elsősorban az információs társadalom összefogásán és sok-sok felhasználó önkéntes munkáján alapulnak.
A radikális
Az ORDB (Open Relay Database) egy olyan feketelista, mely azoknak a levelezőszervereknek a címét tartalmazza, melyek alkalmasak arra, hogy spam küldésre használják őket. Ezek gyakran jóhiszemű felhasználók levelezőszerverei, melyek védelméről nem gondoskodtak megfelelően. Több ilyen honlap van jelenleg is, mely a vélt spammerek IP címét veszélyesnek, kockázatosnak minősíti. Bosszantó, ha a levelek fontos üzleti partnereinktől spam-nek minősítve "visszapattannak". Ekkor biztosak lehetünk benne, hogy valamelyik feketelistán szerepel a szerverünk címe, melyet a címzett szervere a kéretlen levelek kiszűrésére használ.
Drasztikus megoldás, ámde sokszor eredményes, mert rákényszeríti a rendszer üzemeltetőjét, hogy az SMTP szerverét úgy állítsa be, hogy az idegen felhasználó által kéretlen levelek küldésre alkalmatlan legyen. A feketelistáról - általában - egy vizsgálat kérésével lehet lekerülni. Ekkor a listát üzemeltető cég megpróbál a szerverünkön keresztül spameket küldeni. Ha az eredmény megnyugtató, automatikusan törlik a címünket, így néhány napon belül már tökéletesen működik a levelezés bárhová. A gyorsabb ügyintézéshez viszont gyakran a zsebünkbe kell nyúlni. Az egyik legnagyobb ORDB adatbázis üzemeltetője (ordb.org) 2006 decemberében beszüntette a szolgáltatását, és azt javasolta az adminisztrátoroknak, hogy nézzenek más technológiák után...
Az okos
A másik figyelemreméltó megoldás a SpamNet, mely a Kazaa néven elhíresült fájlcserélő rendszer fejlesztői csapatának a Cloudmark-nak a találmánya. Működési elve pedig egyedülálló volt.
A kéretlen leveleket jelenleg több mint 165 országból 1,8 milliárd felhasználó, és számos antispam szervezet küldi be a központi szerverre. Itt a levelekből egy program "DNS mintát" kreál a cég szabadalmaztatott Genetic Classification technológiájával. Ez a 40 karakteres egyedi azonosító kerül fel a cég szervereire. A felhasználó spam-szűrő alkalmazása a beérkező leveleknek megcsinálja ugyanezzel az algoritmussal a "DNS mintáját" és ezt elküldve ellenőrzi, hogy szerepel-e az adott levél a SpamNet adatbázisban.
Így állt elő a világ legnagyobb szűrőadatbázisa, mely rengeteg ellenőrzött üzenet lenyomatát tartalmazza. Az adatbázis pedig napról napra, óráról órára nő. A rendszer használata néhány dollár havidíj ellenében elérhető, de vannak speciális alkalmazások, melyek licencdíja tartalmazza a SpamNet hozzáférés díját is.
A szemfüles
Akik időben felismerték a SpamNet-ben rejlő lehetőségeket, továbbléptek. Ilyen a Mayflower Inc is. Ők fejlesztették ki a SpamSentinel nevű, Lotus Domino levelezőszerveren működő spam-szűrő rendszert.
A beérkezett levelek "DNS mintáját" kézbesítés előtt a SpamNet valamelyik szerverén ellenőrzi. Amennyiben megtalálja a mintát, úgy az adott levél biztos, hogy spam. Innentől kezdve a vállalat belső szabályai alapján lehet a levelet továbbítani, törölni, jelzéssel ellátni vagy akár karanténba helyezni.
Karantén esetén a felhasználók a beérkezett leveleikről bizonyos időnként csak egy személyre szóló összesítő riportot kapnak. A listából pedig önkiszolgáló módon eldönthetik, mely levelekre van esetleg mégis szükségük.
Jelenleg a szűrés már 2 motorral üzemel, tartalmazhat külön díj ellenében víruskereső szoftvert is. A szűrési algoritmus is jelentős fejlődésen ment át. képes már a képként érkező kéretlen levelek kiszűrésére is. SpamSentinel használók gyakran mérnek 99,8% hatékonyságot.
Önöknek a felhasználóknak már nincs is más dolgunk, mint okosabbnak lenni az okosnál, szemfülesebbnek lenni a szemfülesnél és kihasználni a kínálkozó technológiákat a tiszta levelezés és saját nyugalmuk érdekében...